A hatályos Polgári Törvénykönyv határozza meg a szerződés fogalmát. Eszerint „a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.” A szerződő felek között tehát kötelem keletkezik, amelyből jogosultságok és kötelezettségek fakadnak.
Fő szerződés formák
Ajándékozási és adásvételi szerződések
Magánszemélyeknek szóló szerződések
Kölcsönszerződés magánszemélyek között és kezesség
Házassági vagyonjogi szerződés, élettársi vagyonjogi szerződés
Tartási szerződés, életjáradéki szerződés
Magánszemélyeknek szóló szerződések
Magánszemélyek számára is különösen fontos az előrelátás, hogy érdekeiket egy jól felépített, számunkra előnyös szerződés védje. Magánszemélyként sok esetben kereshetünk fel ügyvédet, pont ezért is szeretnénk teljeskörű kiszolgálást adni ügyfeleink részére.
Kölcsönszerződés magánszemélyek között és kezesség
Körültekintéssel elkészített kölcsönszerződéssel, sok esetben a későbbi kellemetlenségtől óvhatja meg ügyfelünket, amennyiben valamilyen módon biztosítani szeretné, hogy a kölcsönadott összeg visszafizetésre kerüljön, belátható időn belül, illetve a kölcsönadás ténye bizonyítható legyen.
Házassági vagyonjogi szerződés, élettársi vagyonjogi szerződés
Házassági vagyonjogi szerződések megkötésére a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt is van lehetőség, ennek hiányában a felek között a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait kell alkalmazni. A szerződésben rendelkezni lehet a különvagyonba tartozó vagyonelemekről, illetve a közös vagyonelemekről. A házassági és élettársi vagyonjogi szerződések kiemelkedően fontos jogi eszközök, amelyek segítségével a felek szabályozhatják a közöttük lévő vagyonjogi viszonyokat, kizárva vagy éppen meghatározva, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a különvagyonba, és melyek a közös vagyonba. A szerződések megkötése lehetőséget ad a házastársaknak vagy élettársaknak arra, hogy saját egyedi igényeikhez és preferenciáikhoz igazítsák a vagyonkezelésüket és az esetleges vagyonmegosztást.
Házassági vagyonjogi szerződés
A házassági vagyonjogi szerződések megkötése során a feleknek lehetőségük van arra, hogy már a házasságkötés előtt tisztázzák, hogyan oszlik meg a vagyonuk a házasságuk ideje alatt vagy annak esetleges megszűnésekor. A szerződésben részletesen szabályozhatják a különvagyonba tartozó vagyonelemeket, amelyek kizárólag az egyik fél tulajdonában vannak. Emellett meghatározhatják, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a közös vagyonba, amelyekre a házastársak együttesen rendelkeznek. Ez a szerződés különösen fontos lehet, ha az egyik fél előzően szerzett vagyont szeretné megőrizni, vagy ha egyedi vagyonkezelési elveik vannak.
Élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársi vagyonjogi szerződés ugyanolyan fontos lehet, mint a házassági változata, különösen akkor, ha a felek hosszú távú kapcsolatban élnek, de nem kívánnak vagy nem tehetnek eleget a házassági intézmény formalitásainak. Ez a szerződés lehetőséget teremt arra, hogy az élettársak tisztázzák a közöttük lévő vagyonjogi viszonyokat, minimalizálva ezzel a későbbi viták és jogi procedúrák kockázatát. Az élettársi vagyonjogi szerződés is lehetővé teszi a különvagyon és a közös vagyon meghatározását, valamint az esetleges vagyonmegosztás szabályainak rögzítését. Az élettársi vagyonjogi szerződés ugyanolyan fontos lehet, mint a házassági változata, különösen akkor, ha a felek hosszú távú kapcsolatban élnek, de nem kívánnak vagy nem tehetnek eleget a házassági intézmény formalitásainak. Ez a szerződés lehetőséget teremt arra, hogy az élettársak tisztázzák a közöttük lévő vagyonjogi viszonyokat, minimalizálva ezzel a későbbi viták és jogi procedúrák kockázatát. Az élettársi vagyonjogi szerződés is lehetővé teszi a különvagyon és a közös vagyon meghatározását, valamint az esetleges vagyonmegosztás szabályainak rögzítését.
Tartási szerződés, életjáradéki szerződés
A tartási szerződés („eltartási szerződés”) vagy életjáradéki szerződés készítése előtt szükséges tisztázni, hogy a kötelezett (eltartó) miként tud szolgáltatást (ellátást) nyújtani a jogosultnak. A legfontosabb különbség a két szerződéstípus között a szolgáltatás személyes teljesítése kérdéskörében van. Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadék szolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatásra, a járadék szolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
