Kategóriák
szolgáltatások

Könyvelés

Minden cég egyedi követelményekkel rendelkezik, ahogy a magánszemélyek és a vállalkozások is,
ezért számunkra fontos a rugalmasság, tehát igények szerint alakítjuk ki szolgáltatásainkat. 
Számunkra elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, biztonságos é​s megbízható pénzügyi és adatkezelés

Mérlegképes könyvelő

A mérlegképes könyvelő egy olyan pénzügyi szakember, aki alapos ismeretekkel rendelkezik a számvitel és a pénzügyi nyilvántartások terén. Ők felelősek a vállalatok pénzügyi adataival kapcsolatos tevékenységekért, beleértve a könyvelést, az adóbevallásokat és a pénzügyi kimutatások elkészítését.

Bérszámfejtés TB ügyintézés

​A bérszámfejtő és társadalombiztosítási (TB) ügyintéző két olyan kulcsfontosságú szerepkör, amelyek elengedhetetlenek a vállalkozások számára a munkaügyi és pénzügyi adminisztráció hatékony kezelésében. Ezek a szakemberek gondoskodnak a munkavállalók bérének pontos kiszámításáról és kifizetéséről, valamint a társadalombiztosítási és egyéb munkaügyi kötelezettségek teljesítéséről.

Könyvvizsgálat

​A könyvvizsgáló betekinthet a könyvelésbe, a beszállítói és vevői szerződésekbe, munkaszerződésekbe, megismerheti az üzleti titkokat, az ár képzési politikát, a beérkező panaszokat, jóformán minden információhoz hozzáfér, ami a vállalkozó számára fontos lehet. A könyvvizsgálat célja, hogy megerősítse egy vállalat pénzügyi kimutatásainak pontosságát és megbízhatóságát.

Könyvelés

​A könyvelő végzettséget tekintsük alapvégzettségnek: ahhoz, hogy valaki mérlegképes könyvelővé váljon további képesítés megszerzése szükséges. A mérlegképes végzettség ugyanis olyan lehetőségeket biztosít szakmán belül, amelyek felelősségteljesebb feladatok elvégzésére jogosítják fel a szakembert. Összetett és analitikus tudásra van szükség ahhoz, hogy a könyvelőből mérlegképes könyvelő, majd pedig mély tudású szakember váljon.​

Mik a könyvelő feladati?

​Ahhoz, hogy tisztábban lássuk a különbségeket és a feladatok leosztását, célszerű képben lenni azzal, mik a könyvelő feladatai. ​ A könyvelő munkavégzéséhez például elengedhetetlen “kellékek” az alábbiak, melyeket biztosítani kell számára;

bevételi számlák;

költség számlák;

bevételi pénztárbizonylat;

kiadási pénztárbizonylat;

bankszámlakivonat;

szerződések és egyéb bizonylattípusok.

​Ezek tehát azok, amelyek kiindulópontként segíthetnek minket a könyvelő munkájának megértésében. A fent felsorolt információk alapján indul el maga a munka, amely több területet is lefed.

A könyvelő feladatai az alábbiak lehetnek

​Azonban fontos kiemelni, hogy a felsorolt feladatok közül bizonyos pontokat csak mérlegképes könyvelő végezhet: nem véletlen tehát, hogy a legtöbb könyvelő előbb utóbb rendelkezik majd ezzel a képesítéssel.

konyveles

Miben más a mérlegképes könyvelő?

A mérlegképes könyvelő sokkal nagyobb teret kap a pénzügyi feladatokban, hiszen megvan a képesítése arra, hogy elvégezze ezeket a nagyobb felelősséggel járó pontokat. Alapvetően úgy kell tekinteni a mérlegképes könyvelőre, mint egy továbbképzett, magasabb tudással rendelkező szakemberre. A mérlegképes könyvelő a törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltatások irányítását és vezetését végzi el, valamint számviteli beszámolókat készít. Egy vállalkozás életében szükségessé válhat a számviteli politika és az információs rendszer kialakítása is: ebben szintén a mérlegképes szakember segít majd. ​

A mérlegképes könyvelő látja el a számlarendszerhez, a könyveléshez és a beszámoló készítéséhez szükséges szabályzatok elkészítésével és karbantartásával kapcsolatos feladatokat is. Biztosítja a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítását és szolgáltatását is.  A jogszerűség, a szabálykövetés szintén fontos eleme a mérlegképes könyvelő munkájának.

A fő különbség, hogy maga a feladatrendszer jóval összetettebb, nagyobb odafigyelést kíván, komolyabb együttműködést eredményez a vállalkozó és a szakember között. A bizalomra épít, és a cég ismeretére, hiszen a mérlegképes könyvelő akár a pénzügyi döntésekben is adhat tanácsot. A szakember vezetése alatt készül el a főkönyvi és analitikus nyilvántartás, valamint a vállalkozás költés-elszámolási rendszere. Ezen túl elemzi a különböző erőforrásokat a gazdálkodásban. Egy szakmailag felkészült, naprakész mérlegképes könyvelő sok esetben még a belső ellenőrzési feladatokban is kiveszi a részét.

  • elvégzi a számviteli törvényben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését;
  • elkészíti a számviteli beszámolót;
  • ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál lévő feladatokat;
  • elkészíti a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerét, ebbe beletartozik az információs rendszer kialakítása is;
  • szükség esetén pénzügyi tanáccsal látja el a vállalkozó vezetőjét.
  • feladata még a számlarendhez, a könyvvezetéshez, valamint a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása is;
  • biztosítja a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítását;
  • biztosítja továbbá a szolgáltatások, az elszámolások, az adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságát is;
Mit kell tudnia a mérlegképes könyvelőnek?

​A mérlegképes könyvelő tudása tehát igen szerteágazó. Vállalkozóként felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi az, amit tudnia kell a szakembernek. Ez a választásnál, esetleges könyvelőváltásnál is szempont lehet. Fontos, hogy a szakember analitikusan gondolkodjon, átlássa az összefüggéseket. A rendszerszemlélet és a precizitás elengedhetetlen kelléke a jó mérlegképes könyvelőnek, hiszen feladatai közé tartoznak a rendszeralkotások, ellenőrzések. A kitartás és türelem pedig legalább olyan fontosak, mint a pénzügyi és törvényi ismeretek naprakész elsajátítása. Ezen túl a mérlegképes könyvelőnek olyan készségekre és képességekre van szüksége, amelyek az évek során tanulhatók, de összességében a tapasztalatra építenek.

Továbbá fontos, hogy a mérlegképes könyvelőként a szakember
  • ​közreműködjön az összevont beszámoló elkészítésében;
  • ellássa azokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a pénzforgalommal;
  • előkészítse a befektetési és finanszírozásai pénzügyi döntéseket, valamint részt kell vennie azok lebonyolításában is;
  • megítéli a vállalkozás pénzügyi helyzetét, tanácsot ad;
  • alkalmazza az adójogszabályokat, összeállítja az adóbevallást és az ehhez kapcsolódó adóellenőrzéssel összefüggő feladatokat;
  • alkalmaznia kell a számviteli törvény előírásait, létre kell hoznia a vállalkozás számviteli politikáját és az egyéb előírt számviteli szabályzatokat, valamint a vállalkozás számlarendjét;
  • vezeti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat.
  • összeállítja a vállalkozás beszámolóját, üzleti jelentését;
  • ismernie kell a vállalkozást és az esetleges eltéréseket;
  • ki kell alakítania a vállalkozás költség elszámolási rendszerét;
  • ha alapításról, átalakulásról, felszámolásról vagy végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatokról lenne szó, át kell látnia azokat;
  • meg kell vizsgálnia a vállalkozás működését, fel kell tárnia az ok-okozati összefüggéseket;
  • ismernie és elemeznie kell az erőforrásokkal való gazdálkodást;
  • részt kell vennie a tulajdonosi és belső ellenőrzési feladatok ellátásban.
​​Milyen vállalkozások esetén fontos, hogy mérlegképes legyen a könyvelőnk?

Nagyon sok múlik azon, mekkora a vállalat mérete, és milyen a szervezeti felépítése. A nagyvállalatok esetén alapvetően mérlegképes könyvelő lehet a jó választás, de kisebb vállalatoknál is érdemes elgondolkodni ezen a kérdésen. Hiszen a legtöbb vállalat növekedni, fejlődni szeretne, ehhez pedig a mérlegképes könyvelő sokat lendíthet. A megfelelő terveket, pénzügyi elemzéseket és döntéseket egy jó szakember segítségével érdemes megoldani. Nincs feltétlenül jó válasz arra, milyen vállalatnak van szüksége mérlegképes könyvelőre. A nagy és növekvő cégek esetén érdemes olyan könyvelő céghez fordulni, ahol nem csak mérlegképes könyvelők, hanem szakosodott könyvelők is ülnek, így a vállalat pénzügyi irányításának minden területen segítségünkre lehetnek. A jó pénzügyi döntések meghozatalában a megbízható szakember aranyat ér, de vállalkozóként nem árt a részletekkel is tisztában lenni.


​Egy bérszámfejtő alapvető feladata

  • ​bérek és egyéb juttatások számfejtése, fix összegű (előlegek, bírói letiltás, kártérítés) és százalékos levonások (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztár, személyi jövedelemadó, munkavállalói járulék), betegszabadság, táppénz és családi pótlék, kiegészítő fizetés, bérpótlék, túlmunka, jutalom, prémium összegének figyelembevételével,
  • a gazdasági szervezetet terhelő befizetések (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék) összegének megállapítása,
  • bérszámfejtő lapok, bérfizetési jegyzékek, bérösszesítők, bérfeladások készítése,
  • a béreket érintő járulékok és befizetési kötelezettségek tekintetében nyilvántartások vezetése és bevallások készítése az adóhatóság felé,
  • kézi és számítógépes rendszerek segítségével nyilvántartás vezetése az alkalmazotti jelenlétről, szabadságról és túlórákról az alkalmazottaknak járó fizetés és juttatások kiszámítása céljából,
  • az alkalmazottak fizetése és juttatásai kifizetésének előkészítése, a fizetési csekkek kiállítása, vagy a fizetés elektronikus átutalásának intézése,
  • a munkaidő-kimutatások, jelenléti ívek, bérszámítások és egyéb információk ellenőrzése a bérelszámolással kapcsolatos eltérések meghatározása és egyeztetése céljából.

Kiszervezett Bérszámfejtés előnyei

  • Szakértelem: a jogszabályok folyamatos változása állandó készenlétet kíván. Ha a kiszervezés mellett döntesz, biztos lehetsz benne, hogy naprakész és a szabályokat a gyakorlatban is alkalmazni képes szakembert bízol meg.
  • Költséghatékonyság: nem kell saját bérprogramot és számítástechnikai eszközöket fenntartanod, valamint saját munkavállalót sem kell alkalmaznod a feladatra. Nem kell költened a továbbképzésekre, és a távollét gondja sem nyomja majd a válladat.
  • Időmegtakarítás: nem kell betanítani, ellenőrizni a munkavégzőt, és a terület jogszabályváltozásai miatt sem kell aggódnod. Ha pedig a könyvelőd és bérszámfejtőd egy és ugyanaz, az ügyfelekkel, munkavállalókkal történő kommunikációra sem kell időt szánnod.
  • Határidők: a szakember feladatait számos határidő övezi, hiszen egy vállalkozást többféle adó, járulékfizetési kötelezettség terhel, melyek befizetésének, illetve az elszámolás különböző nyomtatványokon való benyújtásának határideje eltérő lehet. Ha kiszervezed a feladatkört, az adók, járulékok mindig az előírt határidőre, és megfelelő összegben elszámolásra kerülnek, a megbízott szakember összegezi, és előkészíti átutalásra azokat.
  • Titoktartás: kiemelten fontos, hiszen a személyes adatok kezelése végett a titoktartás kulcsfontosságú. A számfejtést végző szakember garanciát vállal arra, hogy a hozzá kerülő adatokkal körültekintően és bizalmasan bánik.
  • Biztonság: ha megbízol egy szakmailag felkészült bérszámfejtőt, sokkal nyugodtabban alszol majd, hiszen ő eligazodik a jogszabályok között, és naprakészen tudja vállalni a változásokat is.

A könyvvizsgálat az ellenőrzési rendszer egyik eleme. A könyvvizsgálat a tulajdonosok megbízásából elvégzett speciális, komplex ellenőrzési folyamat, egy független szakértői véleményalkotás, a megbízó számviteli rendszerének felülvizsgálata, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről közzétett adatok megbízhatóságának, valódiságának hitelesítése egy ésszerű díjazás ellenében.  Egy olyan szellemi tevékenység, amely helyes értékítéletet, kételkedő gondolkodásmódot és specifikus szaktudást igényel olyan kompetens egyénektől, akik gyakorlati tapasztalataikra és módszertani ismereteikre alapozva tisztességet, tárgyilagosságot és szakmai szkepticizmust gyakorolnak annak érdekében, hogy a megbízásaik feltárt és megismert tényei alapján véleményt mondjanak. A könyvvizsgálat kulcsfontosságú szerepet tölt be az általános és a piaci bizalom, a hitelesség megteremtésében, megőrzésében vagy éppen annak helyreállításában. 

​Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

A számviteli törvény minden vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot, de értékhatártól függően felmentést ad a kötelezettség alól. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozás nettó árbevétele a megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 300 millió forintot, és a megelőző két évben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt.